Jókai Mór

Szegény gazdagok
Az arany ember

Szépirodalmi 1975, Budapest

Szegény gazdagok

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van.

Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Az arany ember

Timár Mihály teljesíti egy gazdag basa utolsó kívánságát: megmenti a lányát és a vagyonát. Timár arany ember? Timár Mihály úgy lesz dúsgazdag kereskedő, hogy magához veszi a basa kincseit. Timár csaló? Timár Mihály feleségül veszi a basa lányát, így visszakerül a vagyon jogos tulajdonosához. Timár arany ember? Timár Mihály szerelembe esik egy másik nővel, ám erről nem szól a feleségének. Timár csaló? Timár Mihály végül a feleségét és a szerelmét is boldoggá teszi. Timár arany ember? Timár Mihály megszökik otthonról, és elbújik egy szigeten. Timár csaló? Jókai legkedvesebb regényéből kiderül, hogy Timár valójában arany ember vagy csaló.

Elfogyott