Botlik József

Erdély tíz tételben (1918-1940)

Magánkiadás 1988

Erdély... titokzatos, varázsos szó; történelmet, legendát, álmot és valóságot egyszerre idéz; magyarnak, románnak, szásznak – más-más árnyalásban. Erdélyben, a történelmi Erdélyben esett meg a gyönyörű csoda – hiteti az álom –, hogy három nép élt benne majd ezer esztendőn keresztül egymás mellett, s mindhárom nép megőrizte a maga kultúráját, és gazdagodott is egymás színeivel. Erdélyben mondták ki először Európában, már a 16. században a vallás- és gondolatszabadságot: minden nép kövesse azt a hitet, amelyet akar, csak az új hit követői ne bántalmazzák a régieket. Szépségesen szép föld – mondja a vágy –, amelyet egy nagy világsüllyedés esetén is meg kellene őrizni a maga egészében, "az istenek múzeuma számára, mint a föld és az emberiség történetét a maga kicsiségében is legteljesebben kifejező remekművét." A szászoknak külön himnuszuk van az eltartó erdélyi földről, a románok örömmel vallják: hamarabb jelent meg román könyv Erdélyben, mint a vajdaságokban; a román felvilágosodásnak ez a föld adta az erdélyi iskolát, Erdélyben született Avram Iancu, Cosbuc, Rebreanu, Goga; a 20. századi román politikusok közül Maniu, Vaida-Voevod és Petru Groza. A magyarság történeti tudatában meg egyenesen a nemzeti fejedelemség korát idézi Erdély: Bocskait,Bethlent, Rákóczit; a magyar kultúra drága bölcsőhelyét, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, a Bolyaiak, Kemény Zsigmond, Arany János és Ady Endre szülőföldjét. Balladákat a tizenkét kőművesről, székely keserveseket, és kalotaszegi varrottasokat. Mindenekelőtt irodalmat, művészetet, álmokat, vágyakat, legendás embereket.
A köznapok, a tények, a realitások haloványabban vannak jelen a tudatban: Erdély népeinek igaz történetét, mai köznapjait már kevesebben ismerik. Ha tudják is, milyen nyelven beszélnek a székelyek, arról már pontatlanabb a kép, hogy milyen Erdély mai néprajzi megoszlása, és hol húzódnak a történelmi Erdély határai... Erdély utolsó hetven esztendejéről a magyar szakirodalom is csak vázlatosan beszél; a nemrég megjelent háromkötetes Erdély története is csak egy rövidre fogott kitekintésben foglalja össze a "gazdaság, a társadalom, a kultúra, az etnikai helyzet fő fejlődési jellegzetességeit".

Czine Mihály

Elfogyott