Dr. Kaposi Olivér - Dr. Riedel Miklós

Tömegspektrometria

Tankönyvkiadó 1976, Budapest

A tömegspektrometria olyan vizsgálati módszer, amely az erre alkalmas készülékkel, a tömegspektrométerrel a vizsgálandó anyag különböző tömegű atomjait vagy molekuláit ionizálja, és a keletkezett szabad állapotú ionokat tömeg/töltés szerint elválasztja. Az ezen ionok által okozott ionáram mérése útján nyerjük a tömegspektrumot. Ennek abszcisszája a tömegszám, amely a vizsgálandó anyag komponenseinek minőségét adja meg, ordinátája a ionáram intenzitása, amely az atomok és molekulák mennyiségével arányos (1. ábra). Ezek alapján a tömegspektrométerek igen érzékeny analitikai berendezések, mivel a fejlett elektronika és vákuumtechnika igen kis ionáramok (10-18 A) mérését is lehetővé teszi. A tömegspektrometria félévszázados fejlődésének első felében a tömegspektrométereket mégsem annyira kémiai analitikai eszközként mint inkább fizikai kutatóeszközként használták, mely tevékenység jelentősen hozzájárult fizikai világképünk kialakításához.
J.J. Thomson (1910) majd tanítványa F.W. Aston (1919) az általuk szerkesztett készülékkel elsőnek bizonyították a stabilis izotópok létezését, meghatározták az elemek többségének stabilis izotópjait, azok tömegét, a különböző izotópok arányát, így eldöntötték azt a századunk elején még nyílt kérdést; egész számúak-e az atomsúlyok?

Elfogyott