Temesi Ferenc

Por I-II.
Regény
A-K L-Zs

Magvető 1987, Budapest

I. kötet

Porlódon játszódik Temesi Ferenc műve, ez az írói szótár formájú regény.

Ott, ahol a „por” ellen nemcsak küzdeni kell, hanem együtt élni vele, sőt szeretni is, mint magunkat.

Vágyak, mesék, mítoszok – s a kemény természeti-történelmi körülmények csapásai – "lecsapódásai közepette épül-alakul a város.

Innen ide gyökerezik az a – történetében Porlóddal „összenőtt” – család, melynek sorsa kibontakozik a regény – egyelőre első kötetének – lapjain, s melynek sarja, Szeles András az ötvenes évek gyereke, a hatvanasok kamasza, a hetvenes esztendők fiatalembere.

Nemcsak önmagát vállalja-képviseli tehát a főhős (és a Szótáríró), hanem városát, családját, barátait, ellenségeit – és az olvasót is. Csodás és hétköznapi, régi és közelmúltban játszódó történetek „fegyelmezett kavargása” komponálódik szerves egységgé, hogy bemutassa: Itt minden megtörtént, s minden egy kicsit másképp történt meg. Ám Temesi alkotása több, mint a „porlódiság” sajátos atmoszférájának s „képletének” rajza, s több, mint nemzedéki, család és énregény: mert mindez együtt.

Lexikális szerkesztéséből következően is egymás mellett jelennek meg a múlt és a jelen alakjai, s így bontakozik ki hat nemzedék s evvel a helyszín története.

Időben is hatalmas távot fog át a Por: 1833-tól 1973-ig juttatja el az olvasót.

S mit fűz hozzá eme első kötethez a szerző:

„Nincs más hozzáfűznivalóm a Szótár első kötetéhez, mint a második: L-ZS.”

II. kötet

Bizonyára nagy érdeklődés előzte meg a történet folytatását: Temesi Ferenc írói szótár formában közreadott regényének második kötetét.

Az előzőekben az olvasó megismerkedhetett Porlód város sajátos atmoszférájával, a főhőssel, Szeles Andrással, családjának hat generációjával.

Régi és közelmúltbeli – homályosabb és élesebb – képkockákból áll össze végül is a monumentális freskó, feledhetetlen alakjaival, fantasztikus, hétköznapi történéseivel, színhelyeivel. Olvasói sejthetik, hogy – a rejtett linearitás törvényeinek eleget téve – az író most a századelőtől „címszavazza” tovább a Porlódon átsüvítő történelmet, az életet, a Kispéter-Stolz-Szeles család sorsának alakulását s a fiatalember – férfivá – érlelődő András kalandjait. Mindezt olyan provinciális hitelességgel, amely azt sugallja, hogy voltaképp mindenhol provinciában élünk.