Eörsi István

Emlékezés a régi szép időkre

Napraforgó 1989, Budapest

„Amikor kiléptem a Gyűjtőfogház kapuján, a szemetelő eső leírhatatlan illatokat csalt elő öltönyömből, mely Vácra érkezésem, tehát három év és három hónap óta raktárban várt rám bevegyszerezve. Eszembe jutott Pista, aztán a többiek, akiket azok mögött a falak mögött gyilkoltak meg. Aztán mindazok, akik a zárkában maradtak: szökevénynek éreztem magam. Az esőben, a bűzfelhőben hűséget fogadtam a halottaknak."