A Nyugaton a helyzet változatlan világhírű szerzője ebben a regényben is kesernyés, ironikus címmel jelzi mondanivalóját. Ausztriába, Svájcba, Franciaországba vezeti el olvasóját, sok emberrel, változatos színhelyekkel, izgalmas eseményekkel ismerteti meg, hogy hőseinek, egy fiatal szerelmespárnak és egy vakmerő politikai menekültnek megrendítő történetével bemutassa: a nácizmus elől Európa más országaiba emigráló emberek aligha számíthattak felebaráti szeretetre. Ez a keserű és igaz könyv mégsem pesszimista. Érzékletesen kirajzolódik a mű egészében, hogy az emberségnek nem az emberi természet az akadálya, hanem a társadalmi viszonyok, és az emberség sokakban még így is, érdekeik ellenére is gyakran felülkerekedik.