Fehér György, dr.

Állatpreparátumok készítése

Mezőgazdasági 1978, Budapest

Régebben a kitömést szó szerint értették, és az állat lenyúzott bőrét annyi kóccal, szénával, gipsszel vagy egyéb anyaggal tömték ki, amennyit az összevarrt bőrbe csak belefért. Ezáltal legtöbbször fel nem ismerhető alakúvá változott a kitömött állat. Ilyen módon csak kitömött bőröket, de nem a természetes alkatnak megfelelő állatpreparátumot készítettek.

Elengedhetetlen, hogy preparált állat hűen tükrözze a természetes alakot. Ez szabja meg a kikészítés módszerét is. Ennek egyik feltétele a kitömési módszer alapos ismerete, a másik pedig az, hogy az állatokat életükben is tanulmányozzuk, megfigyeljük mozdulataikat, mozgásukat, vagy legalább képek és atlaszok segítségével tájékozódjunk azokról. Nagymértékben segíti munkánkat, ha általános anatómiai ismereteink vannak pl. a végtagok helyzetéről, az izmok helyeződéséről, a fontosabb izmok kuntúrjáról, a fej, a nyak és a törzs alakjáról…

Elfogyott